GYEP, FŰ ÁPOLÁS

A legfontosabb tennivaló a környezetünkben, a házunk körül a gyep telepítése, majd ápolása, kezelése. Ide tartozik a telepítés, a tavaszi, nyári őszi gyepápolás. Amikor a fűmagokat elszórjuk, telepítjük majd időszakonként trágyázzuk a területet és az ápolás egyik legfontosabb munkálatát a fűnyírást megfelelő időközönként elvégezzük.

Egy szakszerűtlen a kerttervezés, ahol nincs tereprendezés, vagy a talaj nem egyenletes nem átgondolt. Fontos megtervezni a vizek elvezetését, hogy az eróziós hatásokat kivédjük. Vizsgálni kell, hogy a talaj nem fertőzött, szennyezett, vagy építési törmeléket tartalmaz-e. Milyen fertőzött esetleg gyomokkal, mennyire telített tápanyagokkal stb., milyen vastag a termőtalaj. Ugyanis a gyep optimális fejlődéséhez 20-35 centiméter jó minőségű termőrétegre van szükség, mert pl. minél vékonyabb, annál gyorsabban szárad ki, ezért az ápolásigénye is nagyobb, gyakoribb öntözést és tápoldatozást igényel.

Ha a talaj sziklás a gyökerek, nem tudnak megfelelően fejlődni, gyomosodik, megbetegszik.
Amennyiben a talajunk agyagos a víz nem képes elszivárogni, a gyökerek nem képesek oxigént felvenni, szétrohadnak, az oxigén hiány miatt a növényzetbe fullad. A fű ritkul, megjelennek a gyepbetegségek, a gyomok. Ha a talaj homokos, nem képes a vizet és a tápanyagokat megtartani a gyepünk sárgul és gyomosodik. Nagyon fontos, hogy jó minőségű földbe telepítsük, a füvünket.
A telepítés előtt a terület vegyszeres gyomirtása a legfontosabb, amit akár többször is meg kell ismételni.
Elhanyagolt területen a gyomok jobban elhatalmasodhatnak ezért a gépi rotációs kapálás és tereprendezés után pihentetni kell a talajt, majd megvárjuk, míg a gyomok újból kihajtanak, ekkor újra gyom írtunk. Amennyiben mi hozatjuk a termőföldet, az eljárást az előzőek szerint azzal is elvégezzük.

Nagyon fontos a kertünk talajának az előkészítése a pázsitfű ültetésére. Ha a kertünk talajának az előkészítése nem megfelelő, pl., össze van tömörödve, akkor meg kell forgatni rotációs kapával legalább 20 cm mélyen. Ezt követően a kert talaját rendezzük el úgy, hogy a földünk könnyen vegye fel a nedvességet, ne legyen pangó víz a területen, mert akkor a telepített pázsitfű mélyebben gyökerezik.

A pázsitfű ültetésekor több fűfajtát tartalmazó magkeveréket célszerű venni, mert a keverék fű fajták kedvező tulajdonságai szép pázsitot eredményezhetnek ültetés után. A magok között lehetnek különböző növekedésű fűfajták, tudniillik az aljfű magok a földfelszín közelében elágazó dús zöldfelületet növesztenek. Az eltérő növekedésű fű keverékek alkalmazkodási képessége nagy. Bizonyára lesz a fűkeverékben olyan mag, amelyik gyorsan elszaporodik.
A pázsitok telepítésekor a fűfajok ismerete fontos, hogy egymáshoz illeszkedjenek. Ezért pl., az árnyékos helyre árnyéktűrőt, fagyzugos helyre fagytűrőt, száraz helyre pedig szárazságtűrő fűfajta magjait válasszuk ki. A fű keveréket vetés előtt jól össze kell keverni. Ügyeljünk arra, hogy egyenletesen szórjuk ki a fűmagot, mert az egyenetlenül kiszórt fűmag esetleg ritkás pázsitot növeszt.
Kevés fűmag kiszórása esetén a terület gyomosodhat, míg sok fűmag kiszórásakor fenn áll annak a kockázata, hogy a gyep befülled és a fiatal fűben penészgombák jelennek meg.

Ha a fűmagot túl mélyen vagy túl sekélyen dolgozzuk be, foltos lehet az ültetésünk, ezért az ültetéskor a fűmagot a talaj felső fél-egy cm-es rétegébe kell eljuttatnunk, majd le kell hengerezni a területe. Az optimális csírázáshoz a fűmagnak fényre és oxigénre van szüksége, ezért nem célszerű mélyre juttatás

Nagyon fontos az indító trágyázás, mert annak az elhagyása lassan növő, nem nagyon sűrűsödő füvet kaphatunk. A következmény, hogy a pázsitunk felületét ellepik a nehezen irtható gyomok. A szerves trágya alkalmazása mellett a kezdetben nitrogén és foszfor tartalmú műtrágyát is kell használnunk a szép pázsit kialakítása érdekében. Az ültetés után a legfontosabb feladat az öntözés. A rendszertelen öntözés visszavetheti a csírázást. Kezdetben, az ültetés után a fű vízigénye, a fűfajták jellegétől függően 3-4 hétig akár napi 3-4-szeri locsolás, az évszaktól, időjárástól és talajtípustól függően.

Ha túlöntözzük a növekvő pázsitunkat egyenetlen sűrűségű lehet a csírázás, foltokban sárgás lesz a pázsitunk. Automata öntözőrendszer megfelelő beállítása is fontos, azonban ügyeljünk arra, hogy egy nagyobb eső ne okozzon túlöntözést. Egy nagyobb eső esetén a gyenge vízelvezetésű talajokon a mélyedésekben megáll a víz, és csökkentheti a füvünk oxigén ellátását tönkreteszi a szép egyenletes vetést. A gyakori öntözés a fűcsírázás után, szártő betegséget okozhat.

Az új fű levágása előtt ne öntözzünk, és a vágást ne reggeli órákra tervezzük. Amennyiben gépi vetést tervezünk, az lehet száraz vetés, komposztos, humuszos magágy vetés, vagy un. hidro-vetés ahol szintén fontos a talaj-előkészítése, a vetési technológiák különbözősége miatt.

A gyep felület trágyázása

A szép gyep kezeléshez időszakonként pázsitot meg kell trágyázni.A nagy pázsit gyep felületek hatékony tápanyag utánpótlására, a fű felületeinek fenntartására, olyan műtrágyákat használunk, amelyek szabályozott tápanyag leadással rendelkeznek. Az ilyen típusú műtrágyákat hobbi-kertekben, hétvégi házak kertjében használjuk.

Amikor nyáron melegebb időszakok vannak, a gyepünk gyorsabban növekszik, amire műtrágyázással rásegíthetünk. A gyorsan felszívódó hagyományos műtrágyák azonban csak időleges eredményt hozhatnak. A nitrogénműtrágyákkal ugyan nagyobb zöld tömeget hozhatunk létre zöldebb lesz ugyan a fű, de ez a hatás rövid ideig tart, mert a nagyfokú levéltömeg-növekedést a gyökér nem tudja követni. Ez az oka, hogy intenzív műtrágyázás mellet is sárgul, kopik, foltosodik a gyepünk. Ahhoz, hogy hosszú időn át egészséges, a szélsőségeknek is ellenálló legyen a füvünk, folyamatosan adagolt összetett tápanyagot tartalmazó gyepfenntartó műtrágyára van szükség.

Amikor a gyepfenntartó műtrágya nem használ azonnal, az azért van, mert a műtrágyaszemcsék nedvesség hatására megtelnek vízzel. A benne lévő tápanyagok feloldódnak, és a talajhőmérséklettől függően 2-3, 4-5 vagy 8-9 hónap alatt oldódik ki a műtrágya-golyócskákból a tápanyag, ami egyenletes növekedést tesz lehetővé.
A lomb és a gyökérzet ennek következtében, harmonikusan fejlődik. A 2-3 hónap hatástartamú műtrágyák pl. március és július között, több alkalommal is használhatóak gyeptáplálásra. A rövid és a közepes hatású gyeptrágyák, vagy hagyományos műtrágya tavassal, majd nyáron alkalmazható megfelelően. A gyepműtrágyák a magas káliumtartalmuk miatt növelik a gyepünk ellenálló-képességét akár kedvezőtlen körülmények között is. A káliummal kezelt gyep lassabban növekszik, de dúsabb lesz, így nem kell annyiszor levágni, sőt szárazságnak is ellenáll.

Gyepbetegségek

A gyepbetegségek okozói a szabadban mindenütt megtalálható gombák, vírusok. A betegségek mindenütt felléphetnek függetlenül a termőhelyi viszonyoktól. A kórokozók mindig mindenhol jelen vannak és a fertőzés akkor fordul elő, ha a gyep ellenálló képessége a csökken, ekkor a kórokozók elszaporodnak. A fű, gyep betegségeit a szabadban mindenütt előforduló gombák okozzák. A betegségek, a termőhelyi viszonyoktól függetlenül mindenütt felléphetnek. A kórokozók mindig mindenhol jelen vannak, fertőzés akkor alakul ki, ha a fű, gyep ellenálló képessége csökken. A fű, gyep ellenálló képességének csökkenését több tényező okozza pl., tápanyaghiány, túlzott öntözés, talajszerkezet romlás, helytelen fűnyírás, kellemetlen időjárási viszonyok a téli fagyok, nyári kánikula, tartós esőzés, párás idő, párás-meleg idő stb.
Ha megszüntetjük a betegséget okozó tényezőket, azokat, amelyekre hatással lehetnek a területre, akkor a fű, gyep egészsége újra helyre áll.

Gyakori gyepbetegségek

Hó-penész, ami hóolvadás után jelenik meg, de csapadékos enyhe teleken is előfordul. A leveleken fehéres halvány rózsaszínű, vattaszerű bevonat képződik, majd a fertőzött részeken sárguló foltok jelentkeznek, amelyek növekednek és akár a 30 cm körüli átmérőt is elérhetik. A gyep megbarnul és kipusztul. A betegség megelőzése a téli időszak előtti fűnyírás, gyepszellőztetés, megfelelő tápanyagpótlás tavasszal és ősszel. A fertőzés megjelenésekor permetes védekezés.
A pázsitunk, a gyepünk kártevői
A gyep talajkártevői, a ganajtúrófélék családjába tartozó bogarakat, pl. cserebogarak lárvái és bábjai. Ezek a fehéres színű, kifli alakú képződményeknek a teste puha, lábaik a fejük közelében helyezkednek el. Táplálékukat a fűfélék gyökerei és egyéb, a talajban található szerves anyagok adják. Kártételük miatt a gyep egyes részei elhalnak, majd ezek a talajkártevők kifejlett bogarakká válnak. A bogarak párosodnak, és petét raknak, ami további talajkártevőket jelent. A cserebogarak 3 évig élnek a kifejlett egyedek általában a nyár eleje és közepe között, 2-3 hét leforgása alatt kerülnek elő a földből, párosodnak, és raknak petét. A talaj nedvességtartalmától és hőmérsékletétől függően a peték a kb. 2 hét alatt kelnek ki a nyár közepe és vége között. A gyökérrágcsáló lárvák új generációja a kikelése után azonnal lakmározásba kezdenek és kártéteményük kora ősszel mutatkozik legjobban, a lárvák ugyanis 8-10 cm-rel a talaj felszíne alatt mozognak, de a tél közeledtével mélyebbre (akár 20 cm-re is) befúrhatják magukat.
A lárvák kár megjelenése
– tavasszal a fű kizöldül, jól láthatóvá válnak a barna foltok, ott nem nő fű. Itt az elhalt fű részek utalnak arra, hogy a megelőző ősszel lárvák keltek ki a területen, a gyepdarabnak nincs gyökere.
-A szabálytalan alakú, elhalt foltok az öntözött gyepen késő nyáron és ősszel is megjelenhetnek.
– Néhány madár, vakond is károsíthatja a gyepet, mert ezek az állatok lárvákkal is táplálkoznak, és megpróbálják a talajból kibányászni azokat.
– A megfelelően öntözött gyepnél a szivacsosság lehet az első jele annak, hogy lárvák vannak a földben.
– Néhány lárvát elbír a talaj, mert az egészséges gyep elbír kb., 50 db, de maximum 90 db lárvát négyzetméterenként. Az ellenőrzést késő nyáron kell végezni úgy, hogy vegyünk ki kb. 30×30 cm-es, 5-10 cm mély gyeptéglát, és ha vannak lárvák, azok láthatóvá válnak. Kiemelés után szedjen ki minden lárvát, és tegye szappanos vízbe.
– 0-5 lárva: nincs szükség talajkezelésre;
– 6-9 lárva: ha egészséges a talaj, nincs szükség kezelésre;
– 10 vagy annál több lárva: esetén már látható károkat keletkeznek a gyepben, kezelést el kell végezni;
– A gyeptégla visszahelyezés után locsolja meg a gyepet.

Minél fiatalabb a nem teljesen kifejlett lárvakezelést, közvetlenül a frissen kikelt és táplálkozni kezdő lárváknál kell végezni,a nyár közepétől/végétől kora őszig.
A megelőző kártevőirtó szerek a hatásukat hosszabb idő alatt végzik, viszont a kezelési időszak alatt kikelő lárvákra egyből hatnak. A megelőző szerek nitrogén műtrágyát tartalmaznak, ezért a pázsitunkat a kezelés után folyamatosan locsolni kell, hogy a nyári hőségben a fű ne égjen ki.

A kezelés után locsoljunk, mert a locsolóvíz az irtószert bejuttatja a talajba, és a nedvességszerető lárvákat felcsalogatja.
A lárvák szeretik a nedvességet, a karbantartott pázsiton több nőstény egyed rak petét, és a lárvák is jobban fejlődnek, mint a száraz füves felületen.

 

A gyepünk, pázsitunk szellőztetése

Nagyon fontos tudni, hogy kifejezetten káros a gyepszellőztetés és a gyeplazítás akkor, ha a gyep beteg. A gyepbetegségek jó része a szártöveket és a gyökérnyakakat támadja meg, amelynek következtében a növény a fizikai behatást már nem tudja elviselni. Ilyenkor a beavatkozás után növénypusztulással kell számolnunk. Sajnos a betegségek kezdeti szakaszában lévő pázsitoknál is, gyors leromlás jelentkezhet gyeplazítás után, mert a gyep ápológépek a fertőzést széthordják. Ezért a gyepszellőztetést és a gyeplazítást mindig betegség kontroll előzze meg!

Az említett gyepápolás, a szakmunka körébe tartozik és csak a gyakorlatban sajátítható el.A gyepszellőztetés és a gyeplazítás előtt a gyepet rövidre kell nyírni, mert így az igénybevételt jobban tűri. Ha a gyepterületen automata öntözőrendszer van, akkor az öntöző fejeket jól láthatóan meg kell jelölni, mert a gépek a fejeket elnyírhatják. A gyeplazítás munkamélységét a fű fajtajellegének figyelembevételével kell megválasztani, mert a vékony szálú fajok sérülékenyebbek.